Mellnagyobbítás folyamata: fajtái és kockázatai lépésről lépésre bemutatva
Napjainkra már nem csak a sztárok kiváltsága a mellnagyobbító műtét, hiszen az egyik legkeresettebb esztétikai beavatkozások egyikévé vált. Nem csak a megjelenést képes javítani egy jól sikerült műtét, de akár az önbizalmat, a nőiség érzését is jelentősen alakíthatja. A mellnagyobbítás folyamata legtöbbször akkor kerül képbe, amikor a hölgyek egy több tíz kilós fogyáson vannak túl, esetleg szülés után látják azt, hogy szükség van a mell formájának és méretének korrigálására. Bár az elmúlt évtizedekben sokat fejlesztették a mellnagyobbítással kapcsolatos területeket, még mindig nagy szükség van az alapos körültekintésre – mégiscsak egy invazív eljárásról beszélünk. Nézzük, milyen kockázatok merülhetnek fel!
Előkészületek a mellnagyobbítás előtt
Mielőtt ilyesmire készülünk, érdemes alaposan beleásni magunkat a témába, hogy minél kevesebb meglepetés érjen a műtéttel kapcsolatban. A mellnagyobbítás folyamata, fajtái és kockázatai részletes bemutatása segíthet jobban átlátni a teljes beavatkozás menetét. Az egyik első lépés az, hogy részletesen konzultáljunk egy szakorvossal, ahol minden felmerülő kérdésre választ kaphatunk. Lesz elképzelésünk arról, hogy milyen lehetőségeink vannak, egészségünk, testünk, bőrünk mit enged. Ekkor történik meg az implantátum méretének, formájának, típusának kiválasztása is, de azt is meghatározza az orvos, hogy hogyan helyezi majd be. Nem ritka az sem, hogy az általános egészségi felmérés után további vizsgálatokat ír elő az orvos, hogy meggyőződhessen: valamennyi lehetséges kockázatot kizár a műtét előtt. A folyamat kulcsfontosságú ahhoz, hogy sikerrel záródjon a műtét.
A mellnagyobbítás fajtái és folyamata
Legszélesebb körben az implantátumos mellnagyobbítást alkalmazzák, ez a módszer szerepel leginkább a köztudatban is. A folyamatban szilikon géllel vagy sóoldattal töltött implantátumot helyeznek be. Több lehetőség van a beültetéssel kapcsolatban is: az implantátumot elhelyezhetik a mellizom alá vagy az emlőállomány fölé. Hogy melyik módszert alkalmazza a sebészorvos, attól függ, hogy melyik tűnik esztétikusabbnak és hat természetesebbnek. Kevésbé invazív és szintén népszerű megoldás, amikor a mellek feltöltése saját zsírral történik. Ez kevésbé invazív, és általában kevésbé látványos is. A beavatkozás altatásban történik, és mintegy 1-2 órás időintervallumot vesz igénybe. Egy rövid klinikai megfigyelés után a páciens hazatérhet lábadozni.
A felépülés folyamata – meddig tart?
Mint valamennyi sebészeti beavatkozás, úgy a mellnagyobbító műtét is kockázatokkal járhat. Gondos körültekintéssel és megfelelő utókezeléssel jelentősen csökkenthetőek ugyan ezek a kockázati tényezők, azonban mégis van néhány olyan, amelyről érdemes beszélni. Ilyen például a fertőzés vagy a vérzés, és az úgynevezett tokzsugorodás. Ez utóbbi azzal jár, hogy az implantátum körüli szövet megkeményedik, érzetre diszkomfortossá válik. Bár szintén nem gyakori, de előfordulhat az, hogy az implantátum elmozdul, így esztétikailag egyenetlenné válik. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos, hogyan tölti el a páciens a felépülési időt. Kerülni kell a fizikai megterhelést, minél többet kell pihenni, és maradéktalanul betartani az orvos utasításait. A kontrollvizsgálatokon való részvétel minden esetben elengedhetetlen – ez segít felismerni még idejében egy esetleges problémát!